Munkavédelmi oktatás munkakörök szerint

A munkáltató munakvédelmi oktatás keretében biztosítja, hogy a munkavállalók megismerjék az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges szabályokat és eljárásokat. Az 1993. évi XCIII. törvény és az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján az oktatásnak az alábbi témaköröket kell tartalmaznia:

1. Munkavédelmi alapelvek és jogszabályi háttér

• • Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés jogszabályi követelményei
  • A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei
  • A munkavégzés feltételei

2. Munkahelyi kockázatok és veszélyforrások

• • A munkakörnyezetben előforduló veszélyek és kockázatok
  • Mechanikai, fizikai, kémiai, biológiai és ergonómiai kockázatok
  • Megelőző intézkedések
  • Kockázatértékelés és kémiai kockázatbecslés megállapításai

3. Egyéni védőeszközök használata és karbantartása

• • A munkavégzéshez szükséges egyéni védőeszközök használata
  • Az egyéni védőeszközök karbantartása és ellenőrzése
  • Egyéni védőfelszerelések minőségi megfelelése

4. Munkabalesetek és  az eljárások vészélyhelyzet esetén

• • A munkabalesetek megelőzése
  • Munkabaleset esetén követendő eljárások, bejelentési kötelezettségek
  • Elsősegélynyújtás alapjai

5. Gépek, munkaeszközök és technológiák biztonságos használata

• • A munkaeszközök biztonságos használata és karbantartása
  • Az adott munkakörhöz kapcsolódó speciális gépek kezelési előírásai
  • A veszélyes anyagok és vegyszerek kezelése

Az oktatás kötelező munkába álláskor, új munkaeszköz bevezetésekor. Az oktatás megtörténtént írásban kell igazolni a munkavállaló aláírásával.

A munkavédelmi oktatást a munkáltatónak rendszeresen meg kell tartania, és biztosítania kell, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a biztonságos munkavégzés szabályaival. Ha szükséges, az oktatást elméleti és gyakorlati képzés formájában is meg kell valósítani.

A tűzvédelmi oktatást követően a munkavállalók és az érintettek tisztában lesznek a tűzvédelmi szabályokkal, a tűzmegelőzési intézkedésekkel és a tűzesetek során követendő eljárásokkal. Az 1996. évi XXXI. törvény és az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján az oktatásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. Általános tűzvédelmi ismeretek

• A tűzvédelmi jogszabályok ismertetése
• A tűz elleni védekezés fontossága és célja
• A tűz keletkezésének és terjedésének alapelvei

2. Tűzveszélyességi osztályok és kockázatok

• Az épületek és tevékenységek tűzveszélyességi osztályba sorolása
• A tűzveszélyes anyagok és technológiák azonosítása
• A munkaterületen előforduló tűzveszélyes helyzetek, gyújtóforrások

3. Tűzmegelőzési intézkedések

• Ideiglenes és állandó jelleggel végzett tűzveszélyes tevékenységek
• A dohányzás és nyílt láng használatának szabályai
• Elektromos berendezések és egyéb tűzveszélyes eszközök kezelése
• A tűzvédelmi berendezések és rendszerek működése

4. Tűzvédelmi eszközök és használatuk

• Kézi tűzoltó készülékek típusa és alkalmazása
• Tűzoltó készülékek, tűzcsapok, tűzoltó tömlők és egyéb oltóberendezések működtetése

5. Tűzriadó terv ismertetése (ha van)

• A tűzjelzés módjai és a tűzoltóság értesítése
• A tűzriadó és menekülési terv ismerete és végrehajtása
• Menekülési útvonalak, vészkijáratok és gyülekezési pontok ismertetése

Csak a tűzvédelmi szakviszgára kötelezett munkakörökben szükséges gyakorlati tűzvédelmi képzés, mely értelem szerűen elektronikus formában nem teljesíthető.

A tűzvédelmi oktatást rendszeresen meg kell ismételni, és dokumentálni kell az elvégzését. A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló és érintett személy részt vegyen az oktatáson.

Az 1993. évi XCIII. törvény és az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján munkavédelmi szakképesítésű személy alkalmazása nem kötelező az alábbi esetekben:

1. Kis létszámú munkáltatóknál

• • Ha a munkáltatónál kevesebb mint 10 fő foglalkoztatott van, és a végzett tevékenység nem tartozik a veszélyes munkakörök közé.

2. Alacsony veszélyességi osztályba tartozó munkáltatóknál

• • Azok a munkáltatók, amelyek nem tartoznak a veszélyes munkakörnyezetű ágazatokba (például irodai munkát végző cégek), mentesülhetnek a kötelező munkavédelmi szakember alkalmazása alól.
  • A munkáltató azonban továbbra is felelős a munkavédelmi követelmények betartásáért.

3. Munkáltatói feladatellátás esetén (kis létszám és alacsony veszélyeségnél)

• • Ha a munkáltató maga rendelkezik megfelelő munkavédelmi ismeretekkel és a vonatkozó munkavédelmi feladatokat szakszerűen ellátja, akkor külön munkavédelmi szakember alkalmazása nem szükséges.
  • Ez jellemzően kisvállalkozásokra vonatkozik, ahol a munkáltató maga ismeri és betartja a szükséges előírásokat.
  • De a szaktevékenységek ellátására itt is kötelező munkavédelmi szakképeítésű személy bevonás

4. Külső szolgáltató igénybevétele esetén

• • Ha a munkáltató külső munkavédelmi szolgáltatót vesz igénybe, aki szakképesítéssel rendelkezik, akkor a cégen belül nem kötelező külön munkavédelmi szakembert alkalmazni.

Már 1 fő munkavállaló esetén is számos munkavédelmi és tűzvédelmi szaktevékenységi kötelezettsége van a munkáltatónak.

Jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősíthet. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatokat csak jogszabályban meghatározott munkavédelmi – a bányászat területén bányászati –, szakmai képesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti vagy végezheti.

Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül:

• • Munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat – A létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök és technológiák megfelelőségének vizsgálata.
  • Időszakos biztonsági felülvizsgálat – A veszélyes technológiák és munkaeszközök rendszeres ellenőrzése. A veszélyes technológia vizsgálatát szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti.
  • A mentési terv elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység.
  • Egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása.
  • Munkahelyi kockázatértékelés elkészítése – A munkavégzés során előforduló veszélyek azonosítása és a szükséges megelőző intézkedések meghatározása
  • Munkavédelmi oktatási tematika elkészítése.
  • Az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének írásban történő meghatározása.
  • Továbbá az esetleges munkabaleset kivizsgálása.
  • Szinten esetlegesen előforduló súlyos munkabaleset és fokozott expozíciós eset kivizsgálása.

A tűzvédelmi szaktevékenységek a következők:

• • Tűzvédelmi szabályzat kidolgozása és karbantartása
  • Tűzriadó terv készítése és frissítése
  • Tűzvédelmi oktatási anyagok összeállítása

A fenti szaktevékenységek biztosítják a jogszabályoknak megfelelő biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzést, valamint a tűzvédelemi biztonságot.

Újdonságok a munka- és tűzvédelmi jogszabályokban (2024)

Általános munkavédelmi oktatási tematika Nemzetgazdasági Minisztérium

Általános tűzvédelmi szabályzat 101/2023. (XII. 29.) BM rendelet

Útmutató a munkavédelmi oktatás elkészítéséhez Technológiai és Ipari Minisztérium